Az Intel a Loihi nevű lapkával az emberi agy viselkedését másolja le, hogy a gép hatékonyabban tudjon tanulni, akár saját magától, menet közben is. Újabb lépést tehet előre a mesterséges intelligencia.
Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban hasznos eszköz lehessen, már nem elég a hagyományos módon felépítésű processzorokkal biztosítani a számítási kapacitást. Nem véletlen, hogy az elmúlt években több, a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó cég (Apple, Google, Microsoft és a többiek) külön chipeket készítettek a képfeldolgozáshoz vagy a mélytanuláshoz. Ilyen eszközt korábban az Intel is készített, a cég azonban most egy új szintre emelte a technológiát.
Az Intel a napokban mutatta be új, Loihi névre keresztelt chipjét, amely a hagyományos felépítés helyett az emberi agy működését igyekszik utanánozni. A neuromorfikus technológia alapját (amelyet 2012-ben dolgozott ki a cég) az adja, hogy a hagyományos processzorokban elhelyezett logikai kapuk helyett neuronszerű kis egységeket használ alapul a számítások elvégzéséhez.
A chip 130 ezer ilyen neuront és mintegy 130 millió lehetséges szinapszist tartalmaz. (A szinapszisok az emberi agyban azok a sejtek közötti kapcsolódási pontok, amelyek az ingerületet az egyik sejtről a másikra teszik át.) Bár az emberi agyban ennél jóval több, nagyságrendileg mintegy 80 milliárd neuron található, a processzor megépítése már így is igen komoly eredmény. A Loihi ugyanis bizonyos fokon képes lemásolni az emberi agy azon működési jellegét, ami a tanuláshoz szükséges. Ennek köszönhetően a gépi tanulás jelentősen felgyorsul, az ehhez szükséges energiaigény viszont ezerszer kisebb lehet. A chippel a gép saját maga is képes új dolgokat tanulni, és nincs szükség arra, hogy külön taníttassunk meg vele egy-egy feladatot.
Az Intel szerint az eszköznek például az autóipar is nagy hasznát venné (elég csak az önvezető autókra gondolni), de akár egy átlagfelhasználó számára épített robotban is megjelenhet. A gép ugyanis képes menet közben tanulni, ami egyfelől óriási dolog, másrészt viszont épp ettől intenek óva az olyan kritikusok, mint Elon Musk vagy Stephen Hawking.
Hasonlóval egyébként már az IBM is kísérletezett. Az általuk fejlesztett TrueNorth rendszer egy 4096 processzorból álló egység, ami 256 millió szinapszist szimulál. A Facebook mélytanulással foglalkozó szakembere, Yann LeCun szerint azonban a chip még a képfelismerést sem tudja elvégezni. Azt az Intel is elismerte, hogy a Loihit nem lehet minden mélytanulási modellnél bevetni. Ugyanakkor a tervek szerint a 14 nanométeres technológiával készülő chipek első tesztdarabjait novemberben készítik el, majd 2018 első felében néhány kiválasztott kutatócentrumnak adják. Az ottani teszteredmények alapján döntik majd el, milyen irányba fejlesszék tovább a technológiát.
Forrás: hvg.hu
