Mi a helyzet a megapixel-háborúval? Meddig szaporodnak még a mobilokba szerelt kamerák? és javítható még a képminőség? Ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat, avagy belepillantunk egy kicsit a kamerás mobilok üveggömbjébe.
Érdemes visszaemlékezni arra, hogy öt évvel ezelőtt milyen okostelefont használtunk, és hogy abban a készülékben milyen kamera volt. Sokan mindig az éppen aktuális szinttel elégedettek, laikusként talán nehezen tudtuk elképzelni, hogy egyáltalán lehet-e még fejleszteni valamit a kamerán. Aztán persze lehetett, a technológia mindig lehet jobb. De még ennél is? – gondolják sokan ma is, akik úgy vannak vele, hogy a legújabb csúcsmobilok képminőségével már igencsak elégedettek lehetünk. Nehéz elképzelni, hogy a gyártók tudnak még hova fejlődni – pedig tudnak, mi pedig vázoljuk a lehetőségeket.
Megapixel-háború
A hagyományos digitális fényképezőgépekhez hasonlóan a közelmúltban a kamerás mobilok piacán is dúlt a megapixel-háború. A gyártók tisztában voltak azzal, hogy a felbontás eszetlen módon történő emelésével lényegében senki sem jár jól, azonban mivel vásárláskor azokat a termékeket emelték le a polcról a vevők, melyeken nagyobb megapixel-érték volt feltüntetve, meglépték a rossz lépéseket. Így jutottunk el arra a szintre, hogy 16-20 megapixeles csúcsmobilokkal telítődött a piac, és akár még 40 megapixeles telefonokat is lehetett kapni.
Ehhez képest a legfrissebb kamerás mobilok túlnyomó többsége nem több mint 12 megapixeles felbontású, vagyis kijelenthetjük, hogy a megapixel-háborúnak vége. A gyártók végre képesek kommunikálni az átlagvásárlók felé, hogy ha magának a kamerának a fizikai mérete nem igazán növelhető, akkor a felbontásnövelésnek sincs értelme. Sőt: adott képérzékelőméretre bezsúfolt hatalmas pixelmennyiséggel csak rontani lehet a képminőségen.
Arról nem is beszélve, hogy lényegében senkinek sincs szüksége 12 megapixelnél nagyobb felbontásra. Nem mintha gyakran kinyomtatnánk a mobilos fotóinkat, de egy ekkora felbontású kép A4-es, vagy még annál nagyobb méretben is jól mutat. Az utólagos nagyítás miatt sincs értelme a felbontás növelésének, hiszen ma már nem digitális zoomot, hanem egyre inkább a dupla kamerás megoldások által biztosított optikai zoomot szoktuk használni.
Még több kamera
Miközben a felbontás mindenki örömére stagnál, a mobilokba szerelt kamerák száma szépen lassan az egekbe szökik. Nem is olyan rég még csak két kamera volt az okostelefonokban: egy hátul, egy pedig elöl. Ehhez képest ma már ott tartunk, hogy négy-öt kamerán sem lepődünk meg.
A dupla szelfikamerás mobilok egy ideje már velünk vannak, és segítségükkel nemcsak hagyományos, hanem nagylátószögű önarcképek is készíthetők. Ehhez hasonlóan a dupla főkamerás készülékek is egyre népszerűbbek, melyek esetében a képminőség javítása, vagy a változtatható látószög miatt alkalmaznak két képalkotó egységet.
Nyílt titok, hogy hamarosan érkezni fog az első tripla főkamerás okostelefon is, melybe az előzetes információk szerint azért kerül eggyel még több kamera, hogy ily módon egyszerre lehessen javítani a képminőséget és lehetővé tenni a változtatható fókusztávolságot. Elképzelhető továbbá, hogy egyes gyártók azért alkalmaznak majd kamera-triumvirátust, mert ily módon a normál látószög mellett a nagylátószöget és a zoomot egyszerre meg tudják honosítani készülékeiken.
Több fényt!
Korrekt fényviszonyok, szikrázó napsütés mellett ma már akár egy relatíve olcsó mobillal is kiváló képek készíthetők. Ellenben ha lemegy a nap, vagy gyenge megvilágítású beltérben szeretnénk fotózni, akkor jó szolgálatot tehetnek a drágább modellekbe szerelt optikai képstabilizátorok, illetve nagy fényerejű objektívek.
Az elkövetkezendő időkben a hátsó főkamera melletti kiegészítő kamerák is egyre nagyobb arányban kapnak majd optikai képstabilizátort, és szépen lassan az objektívek fényereje is növekszik. Míg nem is olyan régen még nagy szám volt, ha egy kamerás mobil f2-2,2-es fényerővel bírt, ma már f1,5-1,6-os rekordfényerőt kapunk a legújabb csúcsmobiloktól. Ez azt jelenti, hogy a szenzor előtti lencse rengeteg fényt enged át magán, ami sokat segíthet rossz fényviszonyok mellett, és szinte biztosak vagyunk abban, hogy hamarosan az f1,4-es szintet is sikerült majd megugrani.
10 évvel ezelőtt már léteztek olyan mobilok, melyek f-rekeszértéke változtatható volt, és minden jel arra mutat, hogy most újból ebbe az irányba indul el az iparág. A felhasználónak pedig ismét lehetősége nyílik arra, hogy egy kicsit eljátszon a rekeszértékkel és a mélységélességgel.
Képminőség, funkciók
A gyártók által felhasznált szenzorok képminősége még akkor is javul évről évre, ha a fizikai méret és a felbontás nem változik. Ezt egyrészt a gyártási technológia javításával, másrészt a képfeldolgozó algoritmus folyamatos fejlesztésével sikerül elérni.
Egyes cégek az úgynevezett több képkockás feldolgozásra esküsznek, melynek lényege, hogy exponáláskor a megszokottól eltérően nem egy, hanem akár három-négy felvétel is készül gyors egymás utánban. Ezek közül a szoftver automatikusan kiválasztja a legjobban sikerültet, és kiegészíti olyan képi információkkal, melyek a többi, amúgy kidobásra szánt fotóból származnak. A legjobb az egészben, hogy ebből a felhasználó semmit sem érzékel, hacsak nem annyit, hogy a fotói szinte mindig kiváló minőségűek, alacsony képzajúak.
Borítékolható, hogy a mostanság egyre többet hangoztatott mesterséges intelligencia is egyre komolyabb szerepet fog kapni a fotózásban, legyen szó akár a témabeállításban, akár a képek utólagos feldolgozásában. Abban pedig egyelőre csak bízni tudunk, hogy a gyártóknak sikerül tovább javítani a képérzékelők dinamikatartományán, melynek köszönhetően akár szoftveres HDR funkció nélkül is javulhat a fotók árnyékos és világos részeinek részletessége.
Egyes gyártók a fényérzékenység-tartomány kiterjesztésével folytatnak előrehaladott kísérleteket. Míg mostanság leginkább maximum ISO1600-ig vagy ISO3200-ig lehet megemelni az ISO-szintet, néhány éven belül akár ISO51200-ig is elmerészkedhetünk, és az ígéretek szerint ez nem fog a képminőség rovására menni. Mindez egy nagy fényerejű objektívvel párosítva teljesen új távlatokat nyithat meg az iparágban.
Sebesség
A fókuszálási sebesség hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Mára eljutottunk arra a szintre, hogy egyes kamerás mobilokon szinte már értelmezhetetlen fogalom az élességállítási idő: elég csak ráfordulni a témára, és abban a pillanatban máris élesített az élőkép. Arról nem is beszélve, hogy akár utólagos élességállításra is lehetőség van, amin a dupla kamerás megoldások térnyerése sokat segített.
Szépen lassan a fotózás fogalma is kezd átalakulni, mióta nemcsak nagy felbontásban, hanem igen nagy sebességgel is készíthetünk videókat, és azokból utólagosan könnyen elmenthetünk egy-két jól sikerült képkockát. Érdemes belegondolni abba, hogy egy 4K/60 fps videóanyag másodpercenként hatvan darab 8 megapixeles állóképet tartalmaz.
Ugyan egyelőre még nem 4K, hanem csökkentett felbontásban, de már most elérhetők olyan közel 1000 fps sebességű videófelvevős mobilok, melyek révén rendkívül látványos szuperlassított mozgóképen örökíthető meg egy lufi kidurranása vagy egy gyertya elfújása. És ehhez nem is olyan rég még szuperdrága céleszközre lett volna szükségünk.
Konklúzió
A csúcsmobilok közismerten ellehetetlenítették a legolcsóbb kompakt digitális fényképezőgépek életét, és olyan ütemben fejlődnek, hogy a magasabb kategóriás fotómasináknak is kezdik feladni a leckét. Jó hír továbbá, hogy a ma talán még csak a jéghegy csúcsát képező kamerás mobil fejlesztések holnap várhatóan a jelentősen olcsóbb készülékek piacára is meg fognak érkezni, és széles körben elérhetők lesznek.
Forrás: hvg.hu
